2007. március. 24. Kirándulás Székesfehérvár, Tácra

Hát nem lehetünk, időjárás szempontjából, minden évben olyan szerencsések, mint tavaly! Szakadó esőben indultunk, utaztunk a Tác melletti Gorsium-Herculia Régészeti Parkba. Érkezésünk tiszteletére az eső elállt. Megváltottuk jegyeinket, és elindultunk a római kori város maradványainak megtekintésére. A szentélyek, oszlopcsarnokok maradványai között kicsit fázósan, de érdeklődően lépkedtünk. Ez a város 260 után gyújtogató-pusztító barbár támadásnak esett áldozatul. Eső jött, mi meg mentünk vissza Székesfehérvárra. Leszálláskor nem kellett esernyőt nyitni! Székesfehérvárt, melynek alapjait Géza fejedelem vetette meg, alakult ki az állami szervezet első központja. Első utunk a romkerthez vezetett, melyet a hajdani székesegyház és a királyi palota helyén alakítottak ki. Innen az "Országalmá"-hoz sétáltunk, majd a Püspöki palotát, Pátzai Pál lovas szobrát, a ferences templomot tekintettük meg. Tovább sétálva a belvárosban mi is megsimogattuk "Kati néni" / tejesasszony/ szobrát. Innen felsétáltunk a Szt. István bazilikához, majd fakultatív program következett, du. fél háromig. Többen megnéztük a Baba Múzeumot, a harangjátékot. Melegedni étterembe, kávézóba is betértünk. Megnéztük a Fekete sas gyógyszertárat, a Vörösmarty Színház épületét. Sajnos a virágóra még nem működött. Mivel a megbeszélt időre már ernyővel érkeztünk, épp ideje volt, hogy busszal induljunk tovább a Bory- várhoz. A vár Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök alkotása. A romantikus vár felesége tiszteletére, és a művészházaspár otthonának, alkotóházának épült. A vár termeiben, udvarában, és kertjében helyezte el a több mint ötszáz alkotásból álló műgyűjteményt, benne saját, felesége, és leánya munkáit is. Példamutatóan szép házaséletről beszélnek a márványba vésett, és betonba öntött versek, szobrok, festmények. Hazafelé a buszon arról beszélgettünk, hogy hol vannak ma már ilyen férjek, akik várkastélyt építenek feleségüknek?! Néhány kedves férj tagtársunk kisebb makettnyire ígéretet tett. Szép, tartalmas napunk volt!

2007 március 21. Dr. Kárpáti György előadása

A zsúfolásig megtelt terem jelezte, hogy a Corvinus Kör előadóját sokan ismerik, és tisztelik. Köszöntőjében Doktor Úr is örömének adott hangot emiatt. Elmondta, hogy most két filmet hozott nekünk. Az első Dr. Friedrich Károlyról készült, aki 2006-ban lett volna 100 éves. Az Ő emléke előtti tisztelgésnek szánta a filmet. Láthattuk Dr. Friedrich Károlyt, aki mesélt életéről, hogyan kezdte a filmezést, akinek az ágya mellett mindig ott volt a felvevőgép. Láthattuk az Ő "Soproni szimfónia" című filmjét is, valamint felesége, és néhány soproni személyiség osztotta meg gondolatait velünk személyéről. A második film a Magyar Gyógyszerész Kamara felkérésére készült. "Magyar gyógyszerészet, magyar gyógyszerészek" címmel. A film zene-és képanyaga finoman komponált, mélyen érintő volt. A virágzó gyógynövények látványával indult a film, majd ezek szárítása, feldolgozása, később régi patikai eszközöket láthattunk. Jöttek a mai korszerű gyógyszertárak, a bennük folyó felelősség teljes munka bemutatása. Képeket láttunk az Országos Patika Napokról, a Kamara üléséről, a gyógyszerészek képzéséről. A vetítést követően Dr. Kárpáti György Úrnak tapssal, és könyvvel köszöntük meg az előadást.

Képek az előadásról Korsch Lászlóné megnyítja az előadást. Dr. Kárpáti György előadás közben. Dr. Kárpáti György úrnak megköszönjük az előadást. A hallgatóság.

2007. február 24.Túra a Hubertusz kilátóhoz

Kivételesen most az Esernyős háznál találkoztunk 9 órakor. Nagy örömünkre majd harminc fős csapat vágott neki Szalai Kornélia vezetésével az 5 km-es "light"-os túrának.

Mátyás napján történt mindez, mivel nem talált, ezért csinált hideget! Jó tempóban trappoltunk, közben azért fényképezkedésre is megálltunk. A természet jelezte, rügyekkel, virágokkal, madárcsiripeléssel, közeledik a tavasz! Vidáman beszélgettünk végig a Bécsi dombon, a Virágvölgyi úton, a piros csíkkal jelzett úton a kilátóig. Az Ó-Hubertusz kilátó 1930-ban készült, de 1939-ben földrengés következtében tönkre ment. Elpusztult a II. világháború után a mellette épült Hubertusz Vadászház is. Ezek helyén 2004-ben építették fel az új Hubertusz kilátót. Itt megpihentünk, egy kis melegítőt ( teát, stb.) vettünk magunkhoz. Falatoztunk is, fotók is készültek újból.

Innen a piros kereszttel jelölt úton a Hubertusz Turista házhoz mentünk. Pillanatok alatt tüzet raktunk, még a kis unokák is segítettek fát hordani. Előkerültek a gondos tagtársak jóvoltából, a nyársak, szalonnák, kolbászkák, tojás és májpástétomok, s egyéb finomságok. A tűz kellemesen melegített, közelebb húzódva, az a jó érzés járt át bennünket, jó, hogy eljöttünk, itt vagyunk, együtt vagyunk!

2007. 02. 21. Közgyűlés a volt Megyeháza dísztermében

Minden évben jelentős esemény a közgyűlés mind a tagság, mind a vezetőség életében. A terem a maga méltóságával, csodálatos csillárjával, a szabadon hagyott freskómaradványok látványával lenyűgözött bennünket. Örömmel gyülekeztünk a határozatképességet meghaladó létszámban. Szívesen vártunk sorunkra, hogy befizessük az éves tagsági díjat. Üdvözlések, mosolyok mindenfelől. Egy ilyen közgyűlésnek megvan a maga formalitása, így természetesen Keresztény Richárd levezető elnök, a Kör egyik alapító tagja üdvözölte a tagságot, bejelentette hogy a közgyűlés határozatképes. Felkérte Dr. Turbuly Éva elnökünket beszámolója megtartására, majd titkárunk Korsch Lászlóné tett kiegészítést. Ezután az Ellenőrző Bitottság elnöke, Dr. Friedrich András számolt be a gazdálkodásról. Néhány tagtársunk javaslattal élt. Elfogadtuk a beszámolókat, az éves programot. A mi nemzedékünk általában nem kedveli az értekezleteket, ezért maradhatott bennünk több hozzászólás, a köszönet szavai, a sok élményt nyújtó programokról a vélemény. Bár évadzáró ebédünkön megköszöntük Titkárunk munkáját, ezúton, újból a Kör Vezetőségének tisztelettel köszönetet mondunk. Jóleső érzés a 20 éves Corvinus Magyar-Osztrák Baráti Kör tagjának lenni! Örömmel várjuk az új évadot.

Képek a közgyűlésről. Gyülekezik a tagság. Keresztény Richárd megnyitja a közgyűlést. Dr. Turbuly Éva elnök beszámolója. Korsch Lászlóné titkár beszédet mond. Egy hozzászóló.

2007. 02. 11. Munkácsy képek Amerikából című kiállítás megtekintése Szombathelyen

Jössz a Munkácsy kiállításra? -tette fel a kérdést titkárunk. Szólj másoknak is, ha érdekel! A soproni állomáson 13-an gyűltünk össze, és nagy lelkesedéssel szálltunk fel az emeletes vonatra. Az időjárás is a legkellemesebb oldalát mutatta, a Nap sütött, tavaszt idézett. Jó volt megérkezni a szépen felújított állomásra, ahol a 14. tagunk csatlakozott hozzánk. Innen besétáltunk a belvárosba, közben fényképezkedtünk. A kiállítás a Szombathelyi Képtárban került megrendezésre Pákh Imre gyűjteményéből. Ez egy vándorkiállítás, amit Pákh Imre Amerikában élő, idén magyar állampolgárságot nyert magángyűjtő bocsátott a közönség rendelkezésére. Budapest után Debrecen, Pécs, Kaposvár, Szeged, Békéscsaba, és Miskolc kiállítótermeiben csodálhatott meg a látogató. Munkácsy Mihály 27 festményét, valamint a róla készült portrékat. Emellett Munkácsy ereklyéket Békéscsabáról. Láthattuk az Ásító inast, tájképeket, szalonképeket, és a világhírű Krisztus Trilógia két festményének redukcióját a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből.

Irány a Képtár! Csoportunk a Képtár előtt. Miután szemünk megtelt szépséges látnivalókkal, elindultunk ebédelni, a Gödör nevű Haspártiak vendéglőjébe. Közkedvelt lehet a szombathelyiek körében, mert alig volt hely. Hangulatos nevű ételek közül azért csak sikerült kinek, kinek a kedvére valót kiválasztania.

Ízlik a finom étel. Mindenki megelégedetten, jóllakottan indult további városnéző sétára. Ezután eleget tettünk Barkovits Ágota meghívásának otthonába, amit ezúton is köszönünk! Vendégségben. Kisétálva az állomásra örömmel nyugtáztuk, hogy újra emeletes vonattal utazunk. Jóízű adomázással, beszélgetéssel, az éves program várható eseményeinek tervezgetésével múlattuk az időt. Ez a programon kívüli kirándulásunk nagyon- nagyon jól sikerült!

2007. február 10. Séta a soproni erdőben

19-en gyűltünk össze a Várisi úti buszmegállónál a tavaszias hangulatú reggelen. Jó kedvvel indultunk neki a Bögre forráshoz vezető útnak. Összeszokott csapatunk beszédjétől, nevetésétől kicsit hangosabb lett a vidék, de ez nem zavart másokat, mert az illatos, napfényes erdőben mások nem túráztak. A forrásnál megpihentünk, nagy lakmározásba kezdtünk, körbekínáltuk egymást. A buszmegállóhoz vezető út hosszát már észre sem vettük. Ugye legközelebb még többen leszünk?!

Képek a sétáról.

2007 január 27. Brennbergi túra

Csak azért fogadott a buszról leszállva egy kis hóesés bennünket, hogy el ne felejtsük, január van. Túravezetőnk Mesics István volt. Kényelmesen haladtunk jó hangulatban. Érintettük Ó- és Újhermest, majd tovább gyalogoltunk a Fehér tóig. Arcunk kipirult a szélben, de izületeink, izmaink jól bemelegedtek a mozgástól.

A Nap is kisütött, és így egy szélvédett helyen megpihentünk. Titkárunk Ildikó zsíros kenyeret kent 11 fős csapatunknak. Azt hiszem, mi vagyunk a kör túrázó "kemény magja"!

Besétálva Görbehalomra szétváltunk. Néhányan a Sáni családi kisvendéglőben folytatták a napot, a többiek továbbgyalogoltak a Gyermek- és Ifjúsági Táborig, ahol buszra szálltak. A sok meleg szobában, fotelben töltött nap után, igazán jól esett ez a délelőtt!

Másoknak is ajánljuk!

2007 jan. 24. Klubnap Pécsváradi Ágnes: Zarándokutam története c. előadás

A terem zsúfolásig megtelt. Nagy várakozás előzte meg az előadást, hiszen több regény is megjelent az elmúlt évben erről a Franciaországból induló, Spanyolország északi határán végighúzódó, a IX.sz. óta zarándoklatra használt kb. 800 km-es útról. El Camino szimbóluma a fésűs kagyló a Tejút alatt húzódik, Szent Jakab I. mártír apostolnak állít emléket.

Pécsváradi Ágnes a pecsételőlappal és az oklevéllel.

Hihetetlen hogy Ágnes, ez a kedves törékenynek látszó 63 éves nyugdíjas pedagógus végigjárta Pamplónától Santiago de Composteláig vezető 715 km-es utat! Kezünkbe adott tárgyi emlékeket: km-számláló, fésűs kagyló, pecsételőlap, útitervjavaslat, oklevél. Sajnálatos hogy a több száz felvételt technikai hibák miatt nem tudtuk megnézni. Ezúton is elnézést kérünk kedves előadónktól! Szerencsére olyan élvezetesen beszélt az átélt élményekről az úton látott településekről, templomokról, szobrokról, a hozzájuk fűződő legendákról, hogy mi képek nélkül is láttuk azokat. Mesélt egy zarándok mindennapi életéről, a zarándokszállások reguláiról. 175 településen ment keresztül 12 kg-os hátizsákot cipelve 28 nap alatt, benne ínhüvelygyulladás miatti kényszerpihenő, zarándokáldás, angyalkák segítsége, talált és elveszített de visszakapott tárgyak, barátságok, fáradásos törés a talpon, gipsz. Pécsváradi Ágnes 3 évig készült erre az útra, úgy érzi meg kellett tennie. Az út során, mint mindenki, Ő is jobbá vált. Köszönjük az előadást, jó egészséget kívánunk hasonló vállalkozásaihoz!

A hallgatóság.

2007. január 1. Újévi túra

A Soproni Vasutas Sportegyesület Természetjáró Szakosztálya kezdeményezésében 2007. január 1.-én immár 7.-ik alkalommal rendezték meg a soproni természetjáró egyesületek közös újévi túrájukat, melyen ez évben 87 fő vett részt, melyből 30 fő a Corvinus Kör tagjait képviselte. Kellemes időben indult a túra. A sípálya megmászása után a Daloskőnél megemlékeztünk elhunyt turistatársainkról. Sift Tivadarné az előttünk álló évre mindenki számára megszívlelendő tartalmú verset olvasott fel az örömről, majd elénekeltük a Himnuszt. A következő állomás a Károly-magaslat volt, ahol vidám újévi köszöntőt tartottunk. Az asztalok mellett ismét koccintottunk, és boldog újévet, és szép túrákat kívántunk egymásnak.

Képek a túráról

előző 7 6 5 4 3 2 1