2007. 09. 19. Klubnap Beszélgetés Turbuly Lillával első könyve megjelenése kapcsán

Egy kellemes délutánt töltöttünk együtt az első könyves írónővel, aki megnyerte 2006-ban a "Nők lapja" pályázatát. Az "Eltévedt hold" című regénye a közönség szavazata alapján az év könyve lett. A sors játéka, hogy az írónő, bírónő a civil életben (bár bölcsész szakot is végzett), és az interjút testvére, Elnök asszonyunk Éva készítette vele.

Választ kaptunk olyan kérdésekre: életrajzi ihletésű-e, miért ez a címe, hogyan ír, ismert személyekről mintázta-e a regény figuráit, stb. A hallgatóság körében már többen olvasták a könyvet, tetszésüknek hangot is adtak. Megtudtuk, hogy felnőttként kezdett verset írni, de szinte gyerekként jelent meg álnéven novellája. Kaptunk ízelítőt verseiből, de a legújabb műfajából is, a gyermekversekből is. Nagy örömmel fogadtuk azt a bejelentést, hogy elkészült a második regénye, amelynek novemberben várható megjelenése. Titkárunk ajándékkal köszönte meg az előadást.

Az összejövetel névnaposok köszöntésével, baráti beszélgetésekkel folytatódott.

2007. szeptember 8. Kirándulás a Tapolcai medencében

A három napos esőzést követő reggelen nem várt, kellemes, napsütéses időben rohamoztuk meg buszunkat, s máris vidáman beszélgettünk, kínálgattuk egymást minden jóval. Útközben megálltunk a borgátai elágazásnál lévő vendéglőnél, ahol visszaútban meg, velős pirítóst fogyasztottunk, a cserszegtomaji "fűszeres" ellensúlyozására. Tapolca, kb. 20ezres lakosú városka, a róla elnevezett medencében fekszik. Megérkezvén először a Templom-dombhoz mentünk, az itt álló plébániatemplomot tekintettük meg, melynek szentélyét még a karthauzi szerzetesek építették. A Templom-dombon áll a Dunántúl egyik legrégebbi népiskolája, ahol Batsányi János is tanulta a betűvetést. A múzeumba sajnos nem tudtunk bejutni, nem nyitották ki. Kárpótolt bennünket a Malom-tó, itt sok fotót készítettünk.

A tóban csodálatos színes halak, vadkacsák úszkáltak, keleti oldalán álló kőfal a tapolcai panteon. Egy kis szabadidőt kaptunk, hogy a főutcán is kedvünkre nézelődhessünk.

Visszatértünk autóbuszunkhoz, hogy kimenjünk a városhoz tartozó, de különálló településre, Diszelbe, ahol az ország első, magánalapítványként működő, LÁTVÁNYTÁR-a van. Igen érdekes volt, mindenféle tárgy, művészeti, használati, népi, ipari, mai és régi.

A látványtól megéheztünk, irány az étkezőhely, Cserszegtomaj! A Napraforgó nevű vendéglőben szívélyesen, jó ebéddel vártak, gyorsan kiszolgálták éhes csapatunkat.

Tele pocakkal már nem vállaltuk a gyalogos hegymászást, így a busz vitt fel a Margit kilátóhoz. Ez a kilátó magán kézben van, még lifttel is rendelkezik.

Csodaszép kilátás nyílt a Balatonra, Hévízre, Keszthelyi-hegységre. No és a környék szőlődombjaira, borpincéire, amiért illett legalább egyet meglátogatnunk!

Kóstoltunk egyet, volt másik, kóstoltunk újabbat, volt másik, stb. Vásároltunk is, kedves, verselő borosgazda örömére. Kellemes hazai kirándulás volt, köszönet a szervezőknek.

2007. szeptember 1. Kirándulás a Fehér úti tó-Brennberg útvonalon

Az esős idő után szép reggelre ébredve a Corvinus Kör kis csapata a mai napon brennbergi kirándulást tett. Utunk a Fehér úti tóhoz vezetett, ahol kicsit pihentünk, gyönyörködtünk a tájban, majd Brennberg felé vettük az irányt.

Útközben. Csoportkép a tónál. Az István akna következett. Az idei év gazdag gomba termését begyűjtve, vidám hangulatban tettük meg a kilométereket.

Hazafelé. Kellemesen elfáradva buszoztunk haza.

2007. augusztus 26. St.Margitbányai operaelőadás Verdi: Nabucco

Felejthetetlen élményben volt részünk ezen az estén! Sokan közülünk még nem láttuk ezt a 10 éve, egy kőbánya területén operaelőadások számára létrehozott színházat, mely 5000 néző befogadására képes. Lenyűgöző méretű színpadképet tesz lehetővé, amihez párosul a legmodernebb technika (lézer, hologram, pirotechnika). Verdi népszerű operája olasz nyelven csendült fel, kitűnő előadóktól, nagy létszámú statisztériával, pompázatos díszletek között.

Az időjárás is kegyes volt hozzánk, kellemesen meleg, teliholdas, csillagos esténk volt. Éjfél is elmúlt, amikor az előadás, és az azt követő tűzijáték élményétől kicsit kábultan, de örömteli lélekkel elindultunk az autóbuszunkhoz.

Az operalátogatás résztvevői.

2007.augusztus 25. Gyalogtúra a Muckra

Végre volt értelme cipelni a nordic walkinghoz való botjainkat! Az időjárás ragyogó volt, kedvünk hasonló! Minden megállónál szaporodtunk, végül 24-en szálltunk le a 3-as buszról a kulcsos háznál.

Választhattunk két út közül, kevésbé meredek, de napon, vagy meredek árnyékban. Mi az árnyékos mellett döntöttünk. Az eredmény ua. jól megizzadtunk. Pihenés céljából is fényképezkedtünk. Útközben a hat éves Robika vezetett és vigyázott ránk. Lépkedtünk-lépkedtünk, egyszer csak az erdő közepén, a feltárt halomsírok közelében, fehér abroszokkal terített asztalokat, elegáns pincéreket, autókat, ünneplőbe öltözött embereket pillantottunk meg. Legnagyobb sajnálatunkra nem Titkárunk meglepetése volt részünkre,(természetesen ezt csak viccből mondtuk), hanem esküvőre készültek. Azért a közelben leültünk egy picit eszegetni, iszogatni, csak kicsit, mert a Muckon ebédelni készültünk.

Innen már kissé kényelmesebb úton gyalogoltunk tovább, fekete szederért meg-megállva. Többen még nem voltunk az üdülőből kialakított vendéglátóhelyen. Örömmel vettük tudomásul érdemes volt ennyit gyalogolni! A hatalmas fenyőfák, a jó levegő, a kellemes terasz, a gyors kiszolgálás, az ízletes ételek. Elpilledtünk kissé, visszafelé pihengettünk egy tűzrakó helyen. Nagyszerű kirándulás volt, szívet, lelket gyógyító!

2007. augusztus 11. Kirándulás: Raabtal

A Rába völgyében teljesítendő kb. 10km-es túrához szerelkeztünk fel (botok, bakancsok, stb.) ezen a reggelen, abban bízva, hogy csak Sopronban esik, szakad az eső. Reményeink elég korán szertefoszlottak. Ez a nap a buszon, a busszal, a busz által zajlott.

A néhány kis szerviz szünet tette változatosabbá időnket. No, meg a fantasztikus vidék, amit az esőfüggöny, esőfelhő sem tudott teljesen eltakarni. A Semmeringen át közelítettünk a Rába folyó eredetéhez, a Fischbachi-Alpokban, közben találkoztunk a Feistritz nevű folyóval, ami duzzasztja a Rábát.

Úgy kanyargott az út,Mint a csiga háza.A buszablakból kiláttunk a tájra.A fák közül ködmágja szállt fel,S felettünk a felhőkA szürke ezer válfajában.

Egy szép körutat tettünk, Fischbach, Gasen, Birkfeld ,Ober-Feisnitz, Weiz, 10-15%-os lejtők, szűk szurdokok tették izgalmassá a buszozást. Meg természetesen a mi össze szokott csapatunk is igyekezett vidámmá tenni ezt az esőnapot. A tettesek visszatértek a tett (ingyen kávéscsészék) színhelyére, ahol nem csak kávét, de egy kis meleg ételt is tudtunk magunkhoz venni. Az időjárás felelőse mintha meg akart volna viccelni bennünket, rögtön javított a helyzeten, ahogy Eisenstadthoz közeledtünk, ahol egy kis vásárlásra megálltunk. Végül ragyogó napsütésben fényképezkedtünk.

előző 7 6 5 4 3 2 1 következő